Veresegyház Akikre büszkék vagyunk
Bellai János (1921-1987) Veresegyházon 1949-től 1981-ban történt nyugdíjba vonulásáig tanított testnevelést, rajzot és politechnikát. Ezermesteri szaktudásával, sport és műszaki beállítottságával emberi-erkölcsi mintaképül szolgált az általa tanított generációknak. Úttörővezetői minőségében táborokat, sportprogramokat szervezett a diákoknak. A pályán eltöltött 32 év alatt meghatározó egyénisége volt az ifjúságnevelésnek.
Veresegyház Város Képviselő-testülete 2005-ben róla nevezte el a Testnevelési és Sport Díj városi kitüntetést.
Ujvári Sándor
Veresegyház Város Képviselő-testülete 2005-ben róla nevezte el a Testnevelési és Sport Díj városi kitüntetést.
Ujvári Sándor
Dr. Darányi József (1905-1990) Az 1950-es években került Veresegyházra körállatorvosként. A Magyar Atlétikai Club színeiben súlylökő ifjúsági bajnok volt, az országos csúcsot tízszer javította meg. Háromszor vett részt olimpián, harminchatszoros magyar válogatott, és tizenkétszeres magyar bajnok volt. Az állategészségügyben tanúsított különös hivatásszeretete, a település közügyeinek irányítása, erkölcsi, energiával és szolgálattal vállalt emberi segítése, önzetlen társadalmi munkája, mindig előre tekintő közéleti szemlélete példaértékű a jelen és a jövő generációi számára.
Veresegyház Város Képviselő-testülete 2005-ben róla nevezte el a Közszolgálati Díj városi kitüntetést.
Veresegyház Város Képviselő-testülete 2005-ben róla nevezte el a Közszolgálati Díj városi kitüntetést.
Fabriczius József (születési ideje ismeretlen, elhunyt 1794-ben) Veresegyházi tanító, aki egy veresegyházi tűzeset nyomán életét vesztette. 1794. április 14-én tűz ütött ki az iskola szomszédságában lévő lakóházban és a tűz átterjedt az iskolaépületre is. A tanító kimentette a gyermekeket az iskolából és hozzáfogott a felszerelések kihordásához is, amikor a tető leszakadt és maga alá temette a tanítót.
Veresegyház Város Képviselő-testülete 2005-ben róla nevezte el a Közoktatási Díj városi kitüntetést.
Fáy András (1786-1864) költő, író, politikus, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Kezdeményezésére alakult meg Magyarországon az első takarékpénztár Hazai Első Takarékpénztár néven. Aktív közéleti tevékenysége során foglalkozott a Nemzeti Színház felépítésével, nőneveléssel, a kisdedóvók megszervezésével. A szabadságharc bukása után visszavonult a közélettől. 1812-1818 között Váci járási alszolgabíró, s ez utóbbi tisztségében Veresegyházon lakott.
Gleviczky Irén (1885-1956 Veresegyház) operaénekes, koloratúrszoprán, a Magyar Operaház tagja.
Karacs Ferenc (1770-1838) térképész rézmetsző, aki Magyarországról, a Jászságról, a Kiskunságról és a váci egyházmegyéről készített kiváló térképeket, Európa atlaszt adott ki, illusztrációs metszeteket készített. A Karacs családnak két szőlője is volt Veresegyházon, és sprés házukban gyakran fogadtak vendégeket, köztük Fáy András írót is.Veresegyház ispánja volt a XIX. század első felében.
Karacs Teréz (1808-1892) pedagógus, író, Karacs Ferenc leánya. Az 1830-40-es években több szépirodalmi folyóiratban publikált verseket, fordításokat, pedagógiai és politikai cikkeket. A magyarországi nőnevelés egyik úttörője, aki Lővey Klárával és Teleki Blankával együtt tevékenykedett e területen.
Lisznyay Szabó Gábor (1913-1981) zeneszerző, zenepedagógus, főiskolai tanár, orgonista, több zenei intézményben zongora-és énektanár. 1950-1971 között a budapesti Dohány utcai zsinagóga orgonamestere. A veresegyházi első zeneiskolában 1958/1959-1966 között a vegyeskar karmestere is volt. Zeneművei között 16 mise(közöttük a Váci mise) kantáták, oratóriumok, orgonaművek, kamarazenekari darabok, dalok és kórus művek találhatók.
Liszt Ferenc és fia, Ferenc (XVIII-XIX sz.) a világhírű zeneszerző Liszt Ferenc, édesapjának Liszt Ádámnak testvére volt az idősebb Liszt Ferenc váci halászmester, kinek fia a váci püspöki uradalom veresegyházi ispánja volt a XIX. sz. első felében.
Dr. Luttor Károly (1887-1964) Katonaorvosként az I. Világháborút végig szolgálta. Veresegyházon 1920-tól 1957-ig körzeti orvosként dolgozott. Mindenféle orvosi feladatot ellátott, a kisebb sebészeti műtétektől, a foghúzáson keresztül a szülések levezetéséig. Különös példát mutatott az orvostudomány több ágában végzett tevékenységével, a gyermekhalandóság elismerést kiváltó lecsökkentésével, fáradhatatlan szolgálatával és a lakosság mérhetetlen nagyrabecsülésével.
Mitsui Sen Izumi (1939-2016) szobrászművész, Tokióban született. 1969 és 1976 között Rómában, Amerigo Tot műhelyében is dolgozott. 1976-ban telepedett le Budapesten. Szobrokat, grafikákat készített. A japán kultúra népszerűsítésére origami foglalkozásokat tartott. Formaképzése szűkszavú, anyaga a bronz, a kő és a fa. 1972-ben Michelangelo-aranyéremmel jutalmazták. 1983-tól haláláig Veresegyházon élt, origami és kertművészettel foglalkozott.
Veresegyházi köztéri művei: Japánkert (1984), Kapcsolat kőszobor, 1985), Ősi jel és Szellő (kőszobrok, 1994), Hullám (kőszobor 1995) Újjászületés (kőszobor, 1996)
O' Donell, Roderich (1871-?) az ír eredetű O'Donell család tagja a XIX. században telepedtek meg Magyarországon, s a Veresegyházhoz tartozó Vicziánon az 1910-es években vásárolatak birtokot gróf Roderich és Eveliyn O' Donell.
Pádly Aladár (1881-1949 Veresegyház) festőművész, I. Világháború alatt fogságba esett, és Szamarkandban, Veresecsagin orosz festőművész iskolájában tanult. 1921-ben Budapesten mutatta be először képeit. Több festménye veresegyházi témájú.
Peterdy Gábor (1817-1892) ügyvéd, politikus, közgazdasági szakíró. Apja, az id.Peterdy Gábor Veresegyház jegyzője volt 1808-1817 között. Az ifjabb Peterdy Székesfehérváron volt ügyvéd, városi tanácsnok és a város polgármestere 1848/49-ben. 1949 után emigrált, majd visszatérése után internálták. Pénzügyminisztériumi főtisztviselőként ment nyugdíjba.
Radics Lajos (1936-1956) roma családban született, a Duna Cipőgyárban dolgozott, 1956. október 23-án Újpesten az Erzsébet utcában lelőtték.
Radnóti Miklós (1909-1944) a legnagyobb magyar költők egyike, 1940 szeptember 9- 19. között Veresegyházon mint munkaszolgálatos lakott Vass István költővel együtt.
Roheim Géza (1891-1953) Roheim Samu fia, etnográfus, pszihoanalitikus, Freud-díjas. A primitív népek, valamint a magyarság hitvilágát és mitológiáját pszihoanalitikus szemlélettel vizsgálta. Többször megfordult Veresegyházon, nevét hegy (Géza-hegy)és utca őrzi.
Sejtes Vendel (1946-1983) Népművelői, közművelői tevékenységét kezdetben szakképzetlenül, de igen nagy empátiával, született tehetségként kezdte. Miután népművelő-könyvtár szakon oklevelet szerzett, a Veresegyházi Művelődési Ház igazgatója lett. Színjátszó tehetségét bizonyítja, hogy a házi Forrás Színpad valamennyi színdarabjának főszereplője volt. Elsőként szervezte meg a községben a Szüreti Felvonulást és a Hagyományőrző Együttesek Országos Találkozóját. A mindennapok korhoz igazodó művelődési programjának ügyszerető gazdája volt. Rövid, de tartalmas pályafutása idejekorán súlyos betegsége miatt ért véget.
Veresegyház Város Képviselő-testülete 2005-ben róla nevezte el a Közművelődési Díj városi kitüntetést.
Veresegyház Város Képviselő-testülete 2005-ben róla nevezte el a Közművelődési Díj városi kitüntetést.
Simándy József (született Schulder) (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.) Kossuth-díjas magyar operaénekes (tenor), főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész. Magyarország egyik leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze több magyar nemzedék tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével. A II. világháború végén Veresegyházon is élt és kántorként tevékenykedett.
Dr. Szotáczky József A község első körzeti orvosa az 1950-es évek végétől. Gyermekek és felnőttek gyógyításával egyaránt foglalkozott, hiszen abban az időben egyedüli orvosként funkcionált. Mindemellett katonaorvosi tisztséget is betöltött. Eredeti végzettsége sebész, így kisebb műtéteket is végzett rendelőjében. A falu megbecsült és népszerű személyisége, éjjel-nappali szolgálatával, helytállásával kivívta a lakosság elismerését. Társadalmi munkák, többek között az Egészségház építésének aktív szervezője és kétkezi munkása. Személyében egy klasszikus vidéki háziorvost tisztelhetett a község.
Veresegyház Város Képviselő-testülete 2005-ben róla nevezte el a Szociális és Egészségügyi Díj városi kitüntetést.
Wekerle János (1875- 1939) technológus, nyugdíjba vonulása után a veresegyházi tó mellett vásárolt házat magának, s 1929-ben másokkal együtt megnyitotta a strandfürdőt és az úgynevezett Wekerle- panziót. Alapító tagja volt a Veresegyházi Tórendező és Fürdő Egyesületnek.
Kapcsolat
Veresegyház Város Önkormányzata
2112 Veresegyház, Fő út 35.
Tel.: +36 28 588 600
Fax.: +36 28 588 646
Veresegyházi Polgármesteri Hivatal
Elérhetőségek, ügyfélfogadás
Támogatott projektek
|
|
 |
NeoSoft Informatikai Szolgáltató Kft. 2022©. ALL Rights Reserved.