Egy fillérjébe sem kerül a városnak, hogy télen hó- és jégmentes járdákon közlekedjenek lakói, hiszen ez a földfelszín alatt futó termálvezeték áldásos hatása. Ám ennél jóval nagyobb előnye is van az immár 14,5 kilométer hosszban futó rendszernek: a számítások szerint évente 2,2 millió köbméter gázt nem kell megvásárolnia és elégetnie a termállal fűtő közintézményeknek és üzemeknek.

Mindez a „Veresegyház geotermikus közmű kiterjesztése új termálkút fúrásával” elnevezésű projekt zárórendezvényén hangzott el november 30-án a veresegyházi Innovációs Központban.

Pásztor Béla polgármester felidézte a kezdeteket: 1987-ben fúrták az első termelőkutat, 1992-ben megépült a termálfürdő, majd a geotermikus fűtésrendszerre kapcsolódott az iskola, a művelődési ház, később az új Mézesvölgyi iskola és a tanuszoda is. A visszasajtoló kút megépülése jelentette a nagy lépést: 2007-től számos közintézmény csatlakozhatott a rendszerre, 2011 őszétől pedig az újabb termelőkút fúrásával és a vezeték kiépítésével immár tízzel több, mintegy 45 nagyfogyasztó élvezheti az olcsó energiaforrás nyújtotta előnyöket.

„Norvég, dán, osztrák, japán, kínai szakemberek, befektetők jártak nálunk az elmúlt években, hogy a termálenergia felhasználásáról informálódjanak. Ezzel számukra is példát tudtunk mutatni.” – hangsúlyozta a polgármester. „Nem várhatjuk ölbe tett kézzel a sült galambot… ami manapság ritkán érkezik. A települések számára az öngondoskodás jelentheti a kiutat. Országszerte sokszor elhangzik, hogy jobban ki kell használni a termálenergiát. Mi ezt megtesszük. Ez a kincs a miénk!”

Szita Gábor, a Porció Kft. ügyvezetője mindezt megerősítette: „Ekkora vezetékhálózat Magyarországon nincs másutt. Az elmúlt 18 év alatt Veresegyházon kiépíthettük az ország legkiterjedtebb városi geotermikus rendszerét.” A környezetvédelmi előnyök is kiemelkedőek. A most átadott vezetéknek köszönhetően megduplázódott a szám: évente immár 2,2 millió köbméter gázt nem kell megvásárolni és elégetni, így annak égésterméke sem rontja a város levegőjét. És ez csak javulhat, hiszen a közeljövő terveiben a Ligetek városrész kétszáz lakásának termálfűtésre átállítása is szerepel.

Csikós István projektmenedzser, a Városfejlesztő Kft. ügyvezetője a járulékos előnyökre hívta fel a figyelmet: „Belgiumban fűtött autópályákon, Veresegyházon pedig fűtött járdákon közlekedhetünk”. Ez abból adódik, hogy az előremenő vezeték szigetelt, ám a visszamenő már szigeteletlen, másfél méterrel a föld alatt fut, így a használt víz hőjéből jut a járdákra is. A vezető kiemelte, a 60 százalékos európai uniós és állami támogatás nélkül nem lehetett volna megvalósítani a fejlesztést: a mintegy 650 millió forintos beruházáshoz 385 millió forintot nyertek el pályázaton, amihez az önkormányzat 40 százalékos önrésszel járult hozzá.

A projekt (KMOP-3.3.3-09-2010-0003) az Európai Unió és a magyar állam támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.