• 2021.10.05.
• Önkormányzati aktuális hírek

.

Új ösztöndíj pedagógus hallgatóknak

2021. szeptember 28. - Váci Egyházmegyei Migazzi Kristóf Pedagógusképzési Ösztöndíj névvel új lehetőséget kínál az EKIF (Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága) mindazon egyetemista és főiskolás diákoknak, akik tanító, tanár, gyógypedagógus vagy óvodapedagógus szakon tanulnak és vállalják, hogy tanulmányaik befejezését követően az egyházmegye fenntartásában működő oktatási és nevelési intézményekben helyezkednek majd el. Az ösztöndíj mértéke akár nettó 375.000 Ft/félév is lehet tanulmányi eredménytől függően. A 2021-22-es tanév első félévéhez kapcsolódóan a pályázatokat október 10-ig lehet benyújtani.
Váci Egyházmegyei Migazzi Kristóf Pedagógusképzési Ösztöndíj névvel új lehetőséget kínál az EKIF (Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága) mindazon egyetemista és főiskolás diákoknak, akik tanító, tanár, gyógypedagógus vagy óvodapedagógus szakon tanulnak és vállalják, hogy tanulmányaik befejezését követően az egyházmegye fenntartásában működő oktatási és nevelési intézményekben helyezkednek majd el. A pályázat célja, hogy a Váci Egyházmegyében a megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus-utánpótlást biztosítsák az EKIF fenntartásában működő köznevelési és szakképzési intézményekben továbbá az, hogy a hivatástudattal, a keresztény értékrend szerinti nevelés iránt elkötelezett, hívő pedagógusok számára vonzóvá tegyék az elhelyezkedést.
Az ösztöndíj kiírását és a pedagógus szakma jelenlegi helyzetét sajtóbeszélgetésben tekintették át szeptember 28-án Vácon, amelyen részt vett Marton Zsolt váci püspök, Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora és Selmeczi Zoltán, az EKIF főigazgatója.
Az egyházmegyei, hazai, sőt a nemzetközi tendenciák is azt mutatják, hogy 10 éven belül az általános és középiskolai pedagógusok 30-40 %-a nyugdíjba vonul és óriási szakember hiány jelentkezik. Az oktatási szakemberek szerint legfontosabb feladat lenne a tanárok fizetésének rendezése, valamint vissza kell adni a pedagógus hivatás társadalmi megbecsülését.
Dr. Gloviczki Zoltán rektor elmondta, hogy a pedagógusbérezés ma Magyarországon megoldatlan probléma. „Elsősorban a diplomás átlagbérhez képest mondhatjuk, hogy megalázóan alacsony a tanárok fizetése. Ma a pályaválasztás pillanatában egy fiatal ezt is mérlegeli, mennyi befektetéssel – tanulmányok, idő, energia – mennyi pénzt fog keresni és egyértelmű, hogy a pedagógusok láthatóan kevesebbet keresnek, mint más diplomások.” Gloviczki Zoltán szerint az iskola mindenhol a világon az egyik legkonzervatívabb társadalmi alrendszer. „Az utóbbi 100 évben alig változott az iskolai tananyag, az épületek, osztálytermek szinte ugyanúgy néznek ki, miközben a világ körülöttünk gyökeresen megváltozott. Az iskolai tudás a hétköznapokban felhasználható tudástól egyre távolabb kerül. Ezért a mai iskolába járó diák érthetően nem is tervez azzal, hogy ő a jövőben visszatérjen ezek közé a keretek közé és pedagógus legyen belőle. Az iskola ma egyszerűen nem vonzó munkahely egy fiatal számára.”
A szakemberek véleménye szerint a pedagógus életpályamodell egyelőre nem tudja megoldani a szakemberhiányt. Létrehozásakor egy minőségbiztosítási rendszer felállítása volt a cél, amelyhez szorosan kapcsolódtak a bérezési szintek. Mára elvált egymástól a két szempont és mivel a bérek vetítési alapját a 2014-es minimálbér szintjén befagyasztották, a rendszer elvesztette ösztönző jellegét. Ezért nem is tud a pályára fiatalokat vonzani. Ami 2013-ban rendkívüli lépésnek tűnt és megnövelte a pedagógus pálya iránti érdeklődést, az mára jelentőségét veszítette.
Az oktatási szakemberek egyetértettek abban is, hogy maga a pedagógusképzés is komoly reformokra szorul.
„Teljesen más pályaképet kellene a leendő pedagógusok elé tárni már középiskolás kortól kezdve, amikor a fiatal a pályaválasztáson gondolkodik. - osztotta meg véleményét Selmeczi Zoltán, az EKIF főigazgatója. A leendő pedagógusok kiválasztásánál is erősebb kontrollt kellene gyakorolni és bevezetni a kompetencia vizsgálatot, hogy valóban azok kerüljenek csak a pedagógusképzésbe, akik alkalmasak is lesznek a pályára: akik képes befogadni majd új módszereket, alkalmazkodni új elvárásokhoz.” Természetesen ez tovább nehezítené a felsőfokú pedagógus képzés helyzetét, ugyanakkor talán kevesebb lenne a pályaelhagyó.
„A legnagyobb paradigmaváltás az lenne a felsőoktatásban és a köznevelésben is – tette hozzá Gloviczki Zoltán -, ha nem azt tanítanánk, milyen legyen a pedagógus, hanem azt, hogy milyen a gyerek, hogyan kell vele bánni. A cél, hogy fejlesszük a gyerekeket és ezt mindegy, hogyan éri el a tanár. De ehhez bátornak kell lenni. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán például ettől az évtől a pedagógia-pszichológia szigorlat keretében egyrészt egy otthonról online felületen elvégezhető teszttel adnak számot a tudásukról a hallgatók, amit akár többszöri próbálkozással, de 100%-ra kell teljesíteni. A szóbeli vizsga során viszont nem tételt húznak, hanem egy oktatási szituációt kell megoldaniuk részletesen kidolgozva az ott használható módszert. A szakadék a valóság és a felsőoktatás között ennek a gyakorlatnak a bevezetésével talán csökkenhet.”
Marton Zsolt püspök elmondta, hogy a komplex helyzetben kiemelten fontos az az együttműködés, amely meg tud valósulni az Egyházmegye, mint fenntartó, a katolikus oktatási és nevelési intézmények, valamint az Apor Vilmos Katolikus Főiskola között és 3-23 éves korig a fiatalok teljes pályaívét együtt tudják áttekinteni, és olyan eszközöket tudnak alkalmazni, olyan szakmai közeget teremteni, amely segíti a pedagógusokat hivatásuk megélésében, a gyerekek és fiatalok megfelelő színvonalú nevelésében.
A sajtóbeszélgetés végén Selmeczi Zoltán EKIF főigazgató ismertette az új Pedagógusképzési Ösztöndíjat. Az ösztöndíj felhívásra azok az egyetemista és főiskolás diákok jelentkezhetnek az ország bármely felsőoktatási intézményéből, akik vállalják, hogy záróvizsgájukat követően legalább hat hónapon belül végzettséget vagy szakképzettséget szereznek, majd a Váci Egyházmegye fenntartásában működő oktatási és nevelési intézményekben helyezkednek el teljes állásban. A pályázat benyújtásához szükséges az EKIF fenntartásában működő intézmény vezetőjének szándéknyilatkozata a pályázó későbbi foglalkoztatására. A 2021-22-es tanév első félévéhez kapcsolódóan a pályázatokat október 10-ig lehet benyújtani papír alapon, a pályázati nyomtatvánnyal és a honlapon feltüntetett szükséges mellékletekkel együtt.
Az ösztöndíjat a tanulmányait megkezdő pályázó esetén a felvételi pontszáma alapján, majd az első tanulmányi féléve lezárását követően tanulmányi eredménye alapján állapítják meg. Az ösztöndíj összege nettó összeg, amely 150.000 – 375.000 Ft/félév lehet.
Marton Zsolt püspök a névválasztást indokolva elmondta, hogy Gróf Migazzi Kristóf püspök az egyházmegyéért több évtizeden keresztül komoly felelősséget vállaló főpásztor volt, akinek város- és közösségépítő tevékenysége hosszútávon meghatározta a Váci egyházmegye fejlődését. Az ő idejében épült meg a székesegyház, alakult ki az egyházi központ Vácon és épült meg az egykori szeminárium, amely ma az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának ad otthont. „Számunkra, mai vezetők számára a jövő nemzedéket nevelő pedagógusok mindennél fontosabb építőkövei az egyházmegyének és a társadalomnak.”- fejezte be a püspök.
Bővebb információ, részletes felhívás, pályázati nyomtatvány és mellékletei a www.ekif-vac.hu oldalon érhetők el.

Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF): A Váci Egyházmegyében összesen 30 oktatási-nevelési intézményt tart fenn, köztük óvodákat, általános iskolákat, gimnáziumokat, egy szakiskolát és két alapfokú művészetoktatási intézményt. 1500 fős pedagógusi és technikai személyzeti munkatársi gárdájával több, mint 10.500 fő 3-18 év között gyermeket és fiatalt nevel és oktat.
Apor Vilmos Katolikus Főiskola: Váci központtal, váci és budapesti campussal működik a Váci Egyházmegye fenntartásában. BA és MA szintű képzést nyújt óvodapedagógus, tanító, szociálpedagógus, mentálhigiénés szakember, közösségszervező, katekéta és lelkipásztori munkatársi pályára készülő fiataloknak. A főiskola az idei tanévben több, hazánkban egyedülálló képzést indít mentálhigiénés és egyházzenei területen is.
Gróf Migazzi Kristóf Antal (1714-1803), bécsi érsek, bíboros, váci püspök. Teológiai tanulmányait a római Collegium Germanicum et Hungaricumban végezte, édesapja Savoyai Jenő oldalán harcolt a török ellen. Pappá szentelését követően észak-olaszországi településeken töltött be kisebb egyházi tisztségeket, majd a Rota Romana Törvényszék számvevőjének nevezték ki. Ebben a minőségben a Bécs és Róma közti ellentétek megoldása is feladata volt. Mária Terézia követeként Spanyolországban is szolgált, majd váci segédpüspökké, 1756-ban váci püspökké nevezték ki, 1757-ben bécsi érsek lett, váci püspöki címét néhány év megszakítással 1786-ig megtartotta. Nagyon sokat tett Vácért és egyházmegyéért a közel három évtized alatt. Ebben az időben épült meg a váci Székesegyház és a papnevelő intézet, amelyben ma az Apor Vilmos Katolikus Főiskola működik.

Pályázati kiírás