|
Kérdések-válaszok a szennyvízprojekttel kapcsolatban Veresegyház vonatkozásában
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
Mi a sikeres pályázat feltétele?
A legfontosabb, hogy a csatornázatlan területen fekvő ingatlanok tulajdonosai kinyilvánítsák csatlakozási szándékukat, és belépjenek a Víziközmű Társulatba, továbbá a benyújtott pályázat sikeres legyen és a támogatási szerződés megkötésre kerüljön. A támogatás odaítélésének még számos egyéb feltétele van, de ezek a legfontosabbak, mert ezek nélkül a pályázat nem érvényes.
Rendelkezik-e a projekt az összes szükséges engedéllyel, vagy a megvalósulás még függhet valamitől?
Igen, az összes szükséges engedély megvan, a pályázat csak ezek birtokában volt beadható.
Ki biztosítja, hogy a beruházás megvalósul?
A megvalósulásért a három önkormányzat, Versegyház, Szada és Erdőkertes, mint a beruházás lebonyolítására létrehozott „Önkormányzati Társulás Veresegyház és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztésére” tagjai felelnek, garanciát és kezességet vállalnak.
Kötelezhető-e valaki a csatlakozásra?
Nem, de ha a projekt megvalósul, a műszakilag rendelkezésre álló szennyvízcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanok tulajdonosainak talajterhelési díjat kell fizetni, melynek mértéke várhatóan nőni fog.
Ha megépül a csatornarendszer, mire számíthatnak azok, akik nem kívánnak rácsatlakozni?
Új építési engedély kiadásának feltétele a csatornahálózatra való rácsatlakozás. Meglévő építési engedély esetén a tulajdonos köteles zárt szennyvíztárolót létesíteni, amit be kell vizsgáltatnia. Ebből tengelyen (szippantóval) kell elszállítatnia a szennyvizet, melynek díja magasabb a csatornadíjnál. Továbbá a műszakilag rendelkezésre álló szennyvízcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanok tulajdonosainak talajterhelési díjat kell fizetnie, melynek mértéke csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából a települési folyékonyhulladék-kezelési közszolgáltatásra megbízott szervezettel szállíttat el.
Lesz-e lehetőség a későbbiekben csatlakozni a hálózathoz?
A jelenlegi projekt keretében, azonos feltételekkel és támogatottsággal nem.
Miért érdemes annak is csatlakozni, aki nem teljes évben használja a csatornát?
A csatornahálózat megépítése feltétele az utak szilárd burkolattal történő ellátásának, járdaépítésnek. A csatornával ellátott ingatlanok felértékelődnek, jobban értékesíthetőek, így a beruházás azoknak a tulajdonosoknak az érdekét is szolgálják, akik nem tartózkodnak állandó jelleggel az ingatlanjukon.
Aki csak locsolásra használ vizet, miért kötne rá a hálózatra, és fizetné az érdekeltségi hozzájárulást és a csatornadíjat is?
Külön vízmérőt felszerelve a kerti csapra nem kell a locsolásra használt víz után szennyvízdíjat fizetnie.
Mikor kezdhető el ténylegesen a beruházás?
A sikeres 2. fordulós pályázat esetén, a Támogatói Szerződés aláírását követően, illetve a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott kivitelezővel történő szerződéskötés után, a tervek szerint 2010 márciusában indulhat meg a kivitelezés.
Mikorra várható a kivitelezés?
A tervek szerint 2010 márciusa és 2013 márciusa között zajlik majd le a beruházás.
Kinek a tulajdona lesz a megépült hálózat?
A beruházás az önkormányzati Társulás tulajdona lesz, majd ennek megszűnését követően a jogutód önkormányzatok tulajdonába kerül és ezt a vagyont 20 évig nem lehet elidegeníteni. A szennyvíztisztító tulajdonjoga a következő arányban oszlik meg a települések között: Veresegyház 51.9%, Erdőkertes 29.9%, Szada 18.2%.
Ki fogja üzemeltetni a megépülő rendszert?
Az önkormányzatok és a Társulás a szennyvíztisztító rendszer üzemeltetésére hosszú távú (23 évre szóló) megállapodást kötöttek a DMRV Zrt.-vel.
Ki határozza meg a szennyvízdíjat?
A szennyvízdíj mértékének megállapítása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik.
A kivitelezés során okozott esetleges károkat ki téríti meg, és ki gondoskodik az utak helyreállításáról?
A közműépítés főként az utcák felbontása miatt kétségkívül kellemetlenségekkel jár, és türelmet igényel az érintett lakosságtól. A kivitelezővel kötött szerződés tartalmazni fogja azt a kitételt, miszerint a kivitelezőnek az építési munka befejeztével az eredeti állapotot vissza kell állítania, mely állapot az építkezés megkezdése előtt rögzítésre kerül. A kivitelezés során keletkezett károkért a kivitelező felel, akinek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie az ilyen esetekre is.
Mikor lehet rákötni a hálózatra?
A beruházás elkészültét követően, a szennyvíztisztító sikeres próbaüzeme után, a hálózat műszaki átadás – átvételét és üzembe helyezését követően.
Mennyire lesz környezetkímélő az átalakított szennyvíztisztító?
A veresegyházi szennyvíztisztító az átépítést követően a ma elérhető legmodernebb és leginkább környezetkímélő membránszűrős technológiával működik majd.
PÉNZÜGYI KÉRDÉSEK
1. Mennyi az elnyerhető pályázati támogatás?
Rendkívül magas: a beruházás költségének több mint 80%-a vissza nem térítendő támogatás, ha sikeres a pályázat.
2. Milyen arányban oszlanak meg a költségek az egyes települések között?
A szennyvíztisztító bővítés és korszerűsítés, a projektmenedzsment, a pályázatírás költségei a szennyvíztisztító tulajdoni arányában oszlanak meg. A vezetéképítés költségei a települési csatornahálózatok hosszának arányában kerülnek elosztásra.
3. Miért magasabb a lakossági érdekeltségi hozzájárulás az új területeken, mint például a jelenleg zajló csatorna beruházásban, Őrbottyánban?
Az önkormányzatok anyagi lehetőségeitől is függ a lakossági hozzájárulás mértéke. Az Őrbottyán gesztorságával épülő csatornahálózatból a már meglévő váci tisztítóműbe szállítják a szennyvizet, míg Erdőkertes, Szada és Veresegyház szennyvizét a veresegyházi szennyvíztisztító fogadja be, melynek bővítése és technológiai korszerűsítése is szükséges. Ez drágábbá teszi a beruházást. Az Őrbottyánt és Vácrátótot is érintő beruházás nem uniós forrásból nyerte el a támogatást, hanem hazai, külön erre a célra szolgáló tartalékból. Ez egyedi lehetőség volt számukra.
Mi történik, ha a pályázat nem jár sikerrel, kárba vész-e az eddigi munka?
Nem, hiszen az engedélyek és a kiviteli tervek ezután is rendelkezésre állnak. Saját forrás azonban a megvalósításra az önkormányzatok kasszájában nem lesz.
Megépül-e a csatornahálózat, ha nem sikerül pályázati támogatáshoz jutni?
Bizonyos fejlesztések elvégzése kötelező lesz a jövőben az önkormányzatok számára, ám ilyen nagymérvű beruházás véghezvitele támogatás nélkül nem lesz lehetséges. A későbbiekben, ha lesznek is uniós pályázatok hasonló célra, szinte bizonyos, hogy a támogatás mértéke nem lesz ilyen nagy arányú. 2013 után Magyarország részére a direkt támogatások várhatóan megszűnnek és várhatóan csak kamatmentes hitelek formájában érkezik majd támogatás az EU-tól az un. Jessica program keretében.
Kinek, mely szervezetnek kell befizetni a hozzájárulást?
Az önkormányzatnak.
MŰSZAKI KÉRDÉSEK
1. Beépítetlen építési telekre kerül-e csatornabeállás?
Pályázati forrásból nem.
2. Mi történik, ha a tervezetthez képest idő közben változások lesznek, például telekmegosztás miatt újabb bekötési igény jelentkezik?
Pályázati forrásból nem lehet már a bekötési igényt kielégíteni.
3. Milyen anyagból készülnek, mennyire időtállóak a vezetékek?
A hazánkban szokásos KGPVC műanyagból készülnek, és akár 50 évig is használhatók.
4. Mire szolgálnak az átemelők?
A hálózat nagy részében gravitációs rendszer működik, azaz a szennyvíz a magasabban fekvő pontból az alacsonyabb felé folyik. Azokon a területeken, ahol a domborzati viszonyok miatt ez nem lehetséges, szükséges az átemelők beépítése ahhoz, hogy a szennyvizet a magasabban elhelyezkedő vezetékbe, illetve a szennyvíztisztítóba lehessen juttatni. Mivel ezek üzemeltetése drága, a tervezés során az átemelők számát az üzemeltetővel egyeztetve minimalizálták.
5. Akinek az ingatlana mélyen fekszik, és így nem tud rákötni a gravitációs hálózatra, meg kell-e vásárolnia a házi átemelő szivattyút?
Nem kell magának megvásárolnia, ez része a pályázati programból épült rendszereknek sőt, az üzemszerű használat keretén belül a karbantartását is az üzemeltető vállalja.
Mit jelent az MBR technológia, mellyel a szennyvíztisztító üzemel majd az átalakítás során?
A membránszűrős technológiát alkalmazó – például az oroszlányi – tisztítóműben a következő fázisokon megy át a beérkező szennyvíz:
Mechanikai tisztítás
Biológiai tisztítás
-
Biológiai tisztítás elő- és utódenitrifikációval, sorbakötött biológiai reaktorokban (7x500m3), 4 db változtatható funkciójú (anoxikus, vagy aerob) reaktorral
-
Vegyszeres szimultán foszforeltávolítás (Fe-szulfát adagolással)
-
Ultraszűrés 4 db membránreaktorban 2 db technológiai sorral, automatikus membrán- tisztítással, habkezeléssel és automatikus fölösiszap elvétellel (iszapkor alapú üzemeltetés)
A tisztított, membránnal szűrt szennyvíz utófertőtlenítést nem igényel.
Iszapkezelés
Hogyan működnek a membránszűrők?
A membránszűrők, melyeket a szintén oroszlányi székhelyű, a világ legnagyobb víztisztítóit ellátó Zenon cég állít elő, tíz évig képesek gondozás nélkül tökéletesen megszűrni a vizet, az emberi sejthártyával megegyező működési elv alapján. A tisztítás során a membránok szűrőjén fennakad mindenféle vírus vagy baktérium, áthaladnak viszont a víz mellett az ásványi anyagok és nyomelemek, így a membránok kivezetésénél távozó víz minősége szinten megegyezik az ivóvízével. Ennél a technológiánál nincs szükség a tisztított víz klórozására sem, tehát még ezzel sem terheli a környezetet.
Milyen tapasztalatok vannak már hazánkban az MBR technológiával működő szennyvíztisztításban?
Magyarországon Oroszlányban (5 éve), Karcagon, és Budajenőn üzemel ilyen technológiájú szennyvíztisztító. A projektben résztvevő önkormányzatok képviselői 2009. május 14-én tanulmányúton tekintették meg az oroszlányi szennyvíztisztító működését. Az oroszlányi szennyvíztisztítóról tájékozódni lehet az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. honlapján: http://www.oszzrt.hu/. |
